Hisztaminérzékenység: mindennapok és gyógyulás

Néhány hisztaminmentes zöldség és gyümölcs

Ha abba a helyzetbe kerültél, hogy hisztamin diétát kell tartanod, minden bizonnyal elég elkeseredett vagy kétségbeesett lehetsz (ha pedig nem, akkor szuper, maradjon is így!). Sokunknak nehéz ebben a helyzetben megfelelő segítséget kapni, és az egyes hisztamin táblázatok is igen ellentmondásosak tudnak lenni, és ezt még tovább bonyolítja, hogy a hisztaminérzékenyek körében az egyéni tolerancia is jelentősen befolyásolja, hogy mit tud befogadni a szervezetünk. Nem is beszélve arról, hogy a hisztaminérzékenység gyakran párosul egyéb ételérzékenységekkel (én például allergiás vagyok a tejfehérjére, a gluténre, a tojásra, a szójára, az olajos magvakra, a burgonyára, és a halfélékre is, vagyis gyakorlatilag szinte semmilyen allergént nem fogyaszthatok – illetve fogyaszthattam, mivel azóta néhány magfélét és a lazacot is tolerálom!). Nekem igen sok időbe telt, mire össze tudtam egyeztetni ezt a sokféle információt, és sikerült tájékozódnom a leghitelesebb forrásokból, miközben azt is kitapasztaltam, hogy az én saját szervezetem mit tud tolerálni és milyen mértékben. Hosszú és nehéz út ez, de remélem, tudok segíteni Nektek ebben, és ne feledjétek, hogy a hisztamin diéta bár igen szigorú, és sok lemondással jár, azonban – jobb esetben -csak néhány hónapra szól! Mindig tartsa ez bennetek a lelket, higgyétek el, gyorsabban elrepül az idő, mint gondolnátok, és közben nagyon sokat tesztek a hosszútávú egészségetekért! 😊

Ételallergia (IgE) leletem, 2019

Hogyan kezdjem?

Először is, hogy megkönnyítsd a dolgodat, mindenképp ajánlott étkezési naplót vezetni. Ezt megteheted papíron vagy akár egy mobilapplikációban is. (Én a Cara Care appot használtam egy ideig, bár ez angol nyelvű, de az ételeket magyarul is fel tudod jegyezni, és elég jó elemzéseket csinál.) Ez sokat fog segíteni abban, hogy felismerd, milyen ételek milyen reakciókat váltanak ki belőled. Ez azért nagyon fontos, mert ahogy korábban írtam, az egyéni tolerancia igen eltérő lehet egyénenként.

Fontos, hogy a hisztamindiéta nem csak az étkezésről kell szóljon.

  • Próbáljuk meg a stresszt is csökkenteni az életünkben, végezzünk rendszeresen meditációt vagy bármilyen tevékenységet, amely kikapcsol és megnyugtat minket (pl. jóga), szükség esetén kérjünk külső segítséget, hiszen sokszor lelki okok is állhatnak az egészségügyi és emésztési problémák mögött. A stressz pedig hisztamint szabadít fel a szervezetben!
  • Emellett mindenképpen próbáljuk megtalálni a hisztamin intoleranciát eredményező gyökérokot, és kezeljük a problémát, hiszen ez elengedhetetlen a gyógyuláshoz.
  • Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy szervezetünknek nem csak az étellel tudunk ártani, hanem a környezetünkben lévő anyagokkal is, így (főként súlyos esetekben) érdemes lehet otthonunkban lecserélni a tisztítószereket és kozmetikumokat minél természetesebb összetevőket tartalmazó, hipoallergén vagy kevésbé allergizáló termékekre.
  • Szervezetünket támogassuk megfelelő táplálékkiegészítőkkel, figyeljünk a megfelelő vitamin és ásványi anyag bevitelre, különös tekintettel ezekre: C-, D-, E- és B6-vitamin, magnézium, cink az immunrendszer támogatásához és a megfelelő enzimműködéshez, illetve NAC (N-acetil-L-cisztein) és máriatövis a máj támogatására. Az összetevőket minden esetben ellenőrizzük, hogy ne tartalmazzon semmilyen (felesleges) adalékanyagot, tartósítószert, vagy allergén összetevőt! (Ezeket se vigyük azonban túlzásba, mert azzal is okozhatunk kárt magunknak, ha a szükségesnél nagyobb mennyiségben visszük be őket szervezetünkbe!)
  • Ezen túl, különös tekintettel a diétánk elején érdemes kúraszerűen hisztaminspecifikus probiotikumot szedni (pl. HistaminBalance Plus).
  • Léteznek DAO enzim pótló készítmények is, ezeket azonban csak alkalomszerűen szabad szedni! Hosszútávú szedése ugyanos csökkenti a természetes enzimtermelést a szervezetben, így többet árthat, mint segít. Ha vendégségbe vagy étterembe megyünk, jó, ha van nálunk, de semmiképp ne szedjük rendszeresen.

A gyógyulás útja

  1. A hisztamin diéta legszigorúbb időszaka a diéta elején van: a tünetek súlyosságától függően 1-3 hónapig érdemes kivonni étrendünkből a hisztamintartalmú, illetve (akár hosszútávon is) a gyulladást okozó, bélflórát romboló ételeket (glutén, szója, tojás(fehérje), tej, cukor, mesterséges édesítők, üdítőitalok és gyümölcslevek, feldolgozott, adalékanyagos, tartósított élelmiszerek). Kerüljük az éttermeket, legalább az első, szigorú időszakban, mivel sosem tudhatjuk, mennyire frissek a felszolgált ételek, és milyen fűszereket használnak. A diéta megkezdésekor hamar gyors javulást érezhetünk, azonban legalább egy hónapig érdemes tényleg minden hisztamintartalmú, hisztaminfelszabadító, és DAO enzim blokkoló ételt megvonni magunktól.
  2. Ezután nagyon fokozatosan, egyesével elkezdhetjük tesztelni az alacsony hisztamintartalmú ételeket, majd a magasabb hisztamintartalmú ételeket is. A táplálkozási napló vezetése ekkor még fontosabb lehet, hiszen ebben a szakaszban nagyon fontos, hogy felismerjük, melyik ételre hogyan reagálunk. Előfordulhat, hogy valamit csak hosszabb idő elteltével, vagy pedig soha nem tudunk teljesen visszavezetni étrendünkbe. A kulcs a fokozatosság és az óvatosság: először csak nagyon kis mennyiségben építsük vissza az elhagyott ételeket, mivel egy hosszabb diéta után szervezetünk „elfelejtheti, hogyan eméssze meg” az adott ételt, mivel átalakul a bélflóra, és egyes emésztőenzimek termelése csökkenhet. A teljes gyógyulásig, minden étel visszavezetéséig hosszú út vezet, de ezt érdemes türelemmel végigjárnunk.
  3. A teljes gyógyuláshoz mindenképpen érdemes betartani az étkezésen túli tanácsokat is, illetve egy másik kritikus tényező a bélflóra regenerálása.
    • Bélflórát regenerálni fermentált ételek nélkül igen nehéz, ezért néhány hónap szidorú diéta után óvatos próbálkozással érdemes visszavezetni étrendünkbe minőségi fermentált ételeket, pl. jó minőségű fermentált kókuszjoghurtok, házi kovászos uborka.
    • A bélflóra regenerálásában egyébként sokat segít a minél több féle zöldség fogyasztása is, mivel rosstartalmukkal prebiotikumként szolgálnak a hasznos bélbaktériumok számára, ezáltal színesítik bélflóránkat. Részesítsük előnyben a rezisztens keményítő (jó bélbacik tápláléka) tartalmú ételeket (pl csicsóka, lehűtött rizs/tészta, burgonya, kesudió, zabpehely, főzőbanán/éretlen banán). Nagyon hasznosak például a magas inulin tartalmú zöldségek, ilyen például a fokhagyma, a spárga, az articsóka, a csicsóka, az endívia, és a cikória – viszont ezek puffasztó hatásúak is, így mértékkel fogyasszuk őket. Emellett érdemes legaláb rövidtávon csökkenteni a száraz rostbevitelt, mivel irritálhatja a beleket, főként meglévő gyulladás esetén! (Pl. CH csökkentett lisztek száraz rosttartalma általában nagyon magas (bambuszrost, útifűmaghéj)).
    • Szükség esetén szedjünk hisztaminbarát probiotikumot, vagy egyéb táplálékkiegészítőket.
    • A bél egészségét ezen felül támogathatjuk kollagén szedésével is, mivel javíthat a bél állapotán és áteresztőképességén. Én leginkább a minőségi, 2000 Dalton alatti halkollagén peptidet ajánlom, mivel ez autoimmun betegség esetén is szedhető.
    • A bélflóra regenerálásával és az ételek fokozatos visszavezetésével idővel jó esetben szinte minden ételt visszavezethetünk. Ehhez azonban elegedhetetlen a gyökérok feltárása és megszüntetése – amennyiben lehetséges.

A hisztamin diétáról bővebben itt olvashatsz.

Ha hasznosnak tartod az oldalam iratkozz fel, hogy azonnal értesülj legújabb receptjeimről és bejegyzéseimről! 🙂


Felhasznált források

Dr. Balaicza Erika (2013). Hisztamintúlérzékenység

Dr. Becky Campbell (2019). The 4-Phase Histamine Reset Plan: Getting to the Root of Migraines, Eczema, Vertigo, Allergies and More